Linkek a témában:
Egy úri sport meghonosítója
A lóversenyzés Magyarországra való bevezetése nem az egyetlen nagy tette volt Széchenyi István grófnak, a lósportok kedvelőinek azonban minden bizonnyal ez a legemlékezetesebb. Az ő javaslatára megvalósított első pesti lófuttatással, melyet 1827-ben rendeztek, örökre bevéste magát magyar turf történetébe.
Az első lóverseny Magyarországon - 1827
Széchenyi István és az első lóverseny
Az első lóversenyt 1827. június 6-án rendezték meg Magyarországon. Ebben elévülhetetlen érdemei voltak gróf Széchenyi Istvánnak, aki angliai mintára honosította meg nálunk ezt a különleges presztízsű sportrendezvényt.
Lótenyésztés és lóverseny a 19. században
A telivértenyésztés hazai megalapítója gróf Széchenyi István. 1815 őszén a korabeli arisztokrata ifjak szokásához híven tanulmányi és információszerzési céllal körutazást tett Angliában. Széchenyi angliai tapasztalatai alapján úgy találta, a lóversenypálya kiváló helyszín ahhoz, hogy ott az emberek találkozzanak, eszmét cseréljenek, vagyis a társadalmi érintkezés sznítere, és a kiváló lovak bemutatkozásának is színtere egyben.
Széchenyi Vágta - a Nemzeti Vágta soproni előfutama
Tavaly új helyszínre költözött a festői szépségű Sopronba, a VOLT Fesztiválról már jól ismert kempingbe. Tavaly a hölgyversenyzők aratták le a babérokat a Nemzeti Vágta soproni előfutamán a gyengébbik nem képviselői szerezték meg a fővárosi döntőbe kvalifikáló első két helyet.
Meghatározás
Legnagyobb magyarnak nevezte Kossuth gróf Széchenyi Istvánt (1791 -1860), aki császári katonatiszt, nagylelkű nemes, látnok, államférfi, író, polihisztor a reformkor legjelentősebb alakja volt. Nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója. A linkválogatásból megtudhatjuk mindazt, amit Széchenyiről tudni szükséges.